Egyrészről a férfiak jelentős része az érzelmeik feltárását veszélyhelyzetként – stresszként – éli meg és a klasszikus harcolj vagy menekülj érzés keríti hatalmába.
Ezért vagy ingerülten válaszol, vagy kilép a beszélgetésből – mással kezd foglalkozni vagy nem válaszol a kérdésekre.
Másrészről a férfiak másképp reagálnak egy felvetésre, számukra a problémamegoldás az elsődleges. Mivel az érzelmek és érzések megosztása nem operatív, ezért gyakran a férfiak időpazarlásnak vagy fölösleges dolognak tartják erről beszélgetni.
Problémás helyzetekben azért értékelődnek föl az azonos neműekkel folytatott beszélgetések, mert a nemnek megfelelő válaszreakciót kapják a beszélgetőpartnerek.
Ez azonban nem segíti elő a párkapcsolat nehézségeinek feloldását. A stresszhelyzetben lévő férfit női partnere úgy segítheti, ha biztosítja szeretetéről és megértéséről, időt szán arra, hogy a férfi stressz-szintje csökkenjen.
A férfinak pedig bizalommal kell fordulnia partnere felé, tudatosítania, hogy ilyen beszélgetésekre is szükség van, s ezekben a beszélgetésekben egyszerűen csak meg kell hallgatni a másik felet.