A nárcisztikus bántalmazóval élők gyakran számolnak be arról, hogy partnerük időnként nem vagy másképpen emlékszik megállapodásokra, történésekre. Álláspontját olyan határozottan védi, hogy a másik fél akár el is bizonytalanodik abban, vajon tényleg megtörtént-e amire bántalmazója másképpen emlékszik.

Partnere ígér valamit Önnek, majd azt állítja, soha nem beszéltek róla. Vagy hosszasan beszélnek arról, hova menjenek vacsorázni, milyen színdarabot nézzenek meg, aztán merőben máshova viszi Önt. Amikor pedig ezt Ön szóvá teszi, akkor azt a választ kapja, hogy ezt így beszéltük meg. Pár ilyen alkalom után az az érzése támad, partnere nem figyel Önre, nem számít az Ön véleménye, vagy hogy a nárcisztikus bántalmazója egyszerűen csak hazudik. Mindezeket azonban a bántalmazó, nem érti, és nem is így éli meg.

A nárcisztikus bántalmazók ugyanis a fókuszt erősen arra helyezik, amit ők éppen akarnak, így érdektelenné válik a másik fél igénye, valamint elhalványulnak az általa múltban tett ígéretek. A jelenben élnek – ami akár pozitív vonás is lehetne –, azonban a múltat, ígéreteiket és tapasztalataikat az éppen aktuális jelenkori igénynek rendelik alá. A tényleges igazság nem túl fontos tényező a nárcisztikus bántalmazó számára, ha az akadályozza őt a jelenkori célja elérésében. Ilyenkor vagy figyelmen kívül hagyja, vagy racionalizálja emlékeit.

A nárcisztikus bántalmazó a tárgykapcsolat hiánya miatt nehezen vagy nem tud stabil, integrált és valós képet kialakítani magában a többi emberről. Számára jellemzően nem létezik, hogy egyszerre legyen valakinek tetsző és kevésbé tetsző tulajdonsága. Ehelyett két kategóriában gondolkozik, az egyik a különleges (egyszerűsítve: minden jó), a másik az értéktelen (egyszerűsítve: minden rossz).

Mindannyiunkat sok információ ér, adatok tömkelege áramlik ránk másodpercenként, amiből szelektálni szükséges. Agyunk ezért rangsorolja, mi fontos ebből és mi az, ami figyelmen kívül hagyható. Tapasztalataink, vágyaink, múltbéli szükségleteink (melyek aktívak a jelenben is!) vagy aktuális igényeink befolyásolják, mit tekintünk éppen releváns információnak. A nárcisztikus bántalmazó ebből adódóan, amikor különlegesnek látja partnerét, akkor valóban csak a neki tetsző tulajdonságait, nagyszerűségét látja, arra emlékszik, azok az emlékei aktívak, melyek ezt erősítik. Az összes ennek ellentmondó adat – mely árnyalná a képet – rejtve marad előtte. Ez a mechanizmus működik akkor is, amikor értéktelennek látja partnerét. Ekkor csak az ezt igazoló emlékek lesznek azok, melyeket föl tud idézni. Csak azt veszi észre, ami támogatja jelenlegi elképzelését és figyelmen kívül hagyja, ami nem támasztja alá feltételezését.

A nárcisztikus bántalmazó általában a jelenlegi érzéseire és gondolataira összpontosít, nem pedig arra, hogy miképpen érezte magát fél órával ezelőtt, vagy a viselkedése milyen hatással lesz a jövőre. Ha valami erős pozitív vagy negatív reakciót vált ki benne, akkor azt úgy éli meg, mint ami mindig is így volt és örökké tart. Ezért tud annyira megnyerő lenni az első pillanatokban, hiszen valóban nagyon jól érzi magát és az a megélése, hogy ez az érzés mindig megmarad majd.

Az érzelmi hullámvasút alja pedig az az állapot, amikor a nárcisztikus bántalmazó negatívan látja partnerét, mert ilyenkor az emlékek előhívásának prioritása ennek alátámasztása lesz. Évekkel ezelőtti vélt vagy valós sérelmekkel érvel, a különlegességről, nagyszerűségről mondott gondolatait pedig hibának, tévedésnek állítja be.

Ez a viselkedés nemcsak a kapcsolatot mérgezi meg, hanem a nárcisztikus bántalmazó partnerének önértékelését, valóságérzékelését is rombolja. Töltse ki a Párkapcsolati Érzelmi Bántalmazás Kérdőívet, és ha érzelmi bántalmazás elszenvedője, kérjen segítséget!