Az érzelmi bántalmazás gyakran fokozatosan, szinte észrevétlenül alakul ki. A jogosultságérzés a bántalmazó részéről apránként válik egyre nyilvánvalóbbá: csak neki van szempontja, nézőpontja, a másikét egyáltalán nem veszi figyelembe. Szavakkal ugyan kifejezheti, vagy utalhat a bántalmazott igényeinek figyelembe vételére, de cselekedeteiben ez nem jut kifejezésre. A bántalmazott ezt a szemléletmódot átveszi és a folyamat végén a bántalmazó igényeit tartja valósnak, saját igényeit megkérdőjelezi és azokat gyakran késve, vagy egyáltalán nem ismeri föl. Az elszenvedett lelki sérülések azonban megtépázzák az önértékelést, bizonytalanná tesznek. Az áldozatok elhiszik saját értéktelenségüket, megkérdőjelezik döntéseik jogosságát, megalapozottságát. Régebbi magabiztosságuk szertefoszlik, kételkedni kezdenek saját tudásukban, értékükben, szerethetőségükben. Az érzelmi bántalmazás az egyik legalantasabb és legkártékonyabb viselkedésforma egy kapcsolatban.
Az érzelmi bántalmazók jellemzően önmagukban bizonytalan személyiségek, akik stabilitásukat úgy vélik megerősíteni és/vagy megtartani, hogy partnerüket elbizonytalanítják, így teremtve meg a kontroll illúzióját. Származási családjukban, gyerekkorukban valószínűleg rosszul bántak velük, érzelmi vagy fizikai magárahagyottságot éltek meg vagy hiányt szenvedtek ebben.
Közkeletű vélekedés, hogy az érzelmi bántalmazók általában férfiak, azonban a kutatások azt támasztják alá, hogy az érzelmileg bántalmazó férfiak és nők aránya közel azonos.
Az érzelmi bántalmazásról bővebben itt olvashat!
A teszt kitöltésénél kérem gondoljon arra a személyre, akivel kapcsolatban kitölti a kérdőívet!